| erőnlét - veszélyek | szemét | élővilág |

Erőnlét és veszélyek

Kizárólag olyan túrákra vállalkozzunk, ami a kondíciónknak és az időjárási helyzetnek egyaránt megfelel. A Királykőben nincsenek ugyan nagy távolságok, ez azonban ne tévesszen meg senkit! A tekintélyes szintkülönbségek sok energiát emésztenek fel, a sziklás - helyenként igencsak kitett - terep pedig az átlagosnál nagyobb odafigyelést kíván. Megfelelő helyismeret és sziklamászó tapasztalat nélkül nem célszerű a Királykő nyugati falába vezető jelzetlen csapásokra térni, ezek ugyanis a felkészületlen túrázók számára komoly életveszélyt jelentenek.

A zord időjárás komoly veszélyforrás lehet
Fotó: © Szabó Zsolt András, 2008

Nyáridőben a viharokat kísérő villámok jelentik a legnagyobb veszélyt a hegyen, de a nedves állapotban igen csúszós mészkőn való közlekedés is balesetveszélyes (különösképp, ha a csapadék ráfagy a sziklára). Télen a főgerinc rendkívül veszélyes, csakis jól felkészült hegymászók számára járható „csemege”. Az általános kicsúszás- és lavinaveszély miatt egyszerű turistának az erdőhatár fölé ilyenkor semmiképp sem ajánlatos merészkedni, e szabály figyelmen kívül hagyásából sajnos nem egy szerencsétlen kimenetelű baleset történt már...

Egy a hegy áldozatainak emléket állító keresztek közül
Fotó: © Gáspár László Zsolt, 2009

A Királykő erdeiben sok medve él, tartsuk ezt szem előtt, ha sátrazni készülünk. Hívatlan látogatók elkerülése érdekében az illatos dolgokat (élelem, szemét) tároljuk jól záró műanyag dobozokban, lehetőleg távolabb a sátortól (például egy fa magasabb ágára aggatva). A hegység teljes területén számíthatunk viperák jelenlétére, így nem árt a körültekintés, mielőtt leheverednénk valahová.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mészkőgerincen nincs lehetőség vízvételre, csak mélyen lent a völgyfőkben. Ezért minden túra előtt alaposan fel kell tankoljuk ivóvíztartalékainkat a legutolsó útba eső vízforrásnál, a későbbiekben pedig igyekezzünk előrelátóan beosztani a rendelkezésre álló készletet. Néhány fontosabb vízvételező pont:

• Botorog-csorgó (Kis-Királykő keleti tövében, a Zernyesti-patak völgyében)
• Curmătura-menedékház (Kis-Királykő déli oldalában)
• Zerge-forrás (a Forrás-völgyi nyeregtől ¼ órányi ereszkedésre nyugat felé - időszakos jellegű!)
• Vladuska-forrás (Vladuska-nyereg - keleti oldal)
• Spirla-forrás (Spirla-menedékkunyhó - nyugati oldal)
• Orlowski-forrás (a Călineţ-szakadékvölgy alján található Sárga-falnál - nyugati oldal)

| erőnlét - veszélyek | szemét | élővilág |

Szemét-kérdés

Nyilván sokak számára evidens, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: a hegyekben való tartózkodásunk alatt termelt hulladékot mind le kell hozni! A természetben szétdobált szemét látványa nagyon elszomorító. Ezért ha van rá mód, mások „hagyatéka” mellett se menjünk el tétlenül! Még a rövidebb kirándulásokra is jó ötlet magunkkal vinni egy kisebb zacskót erre a célra.

Önellátó túra esetén érdemes még bevásárlás előtt végiggondolni az élelmiszerkészlet összeállítását. Konzerveket például már csak a súlyuk miatt sem célszerű bepakolni (a „páncélzat” fel-le cipelése fölösleges), de még az előkészületek során megszabadulhatunk sok fölösleges műanyag csomagolástól is, amikkel fent csak gond lenne.

| erőnlét - veszélyek | szemét | élővilág |

Az élővilág kímélése

Próbáljuk meg a lehető legkevésbé háborgatni a növényeket és az állatokat! Ennek a kívánalomnak nagyrészt eleget lehet tenni, ha a kijelölt turistaösvényeken közlekedünk, nem „gyűjtögetünk”, és nem hangoskodunk. Az utóbbi főleg nagyobb társaságokban fordulhat elő, és jellemzően nem vesszük észre magunkon. Így viszont jó eséllyel elzavarjuk környékről az összes állatot, megfosztva magunkat (és másokat) olyan élmények lehetőségétől, mint például egy zergecsalád megpillantása. A zergéket meg se próbáljuk üldözőbe venni egy közeli fotó reményében, hisz úgyis gyorsabban és biztonságosabban mozognak a mi számunkra veszélyes sziklás terepen, viszont felesleges stresszt okozunk nekik az üldözéssel. Közelképhez egy jó optikai zoom eredményesebb.

Amennyiben viperával találkozunk, kerüljük ki nagy ívben, vagy ha ez nem lehetséges, forduljunk vissza, de ne próbáljuk meg elpusztítani. Általában közeledtünkre amúgy is elmenekülnek. Hogyha ez nem sikerül nekik és fenyegetve érzik magukat, „S” alakú támadó pózt vesznek fel. Ilyenkor tanácsos azonnal faképnél hagyni őket, hogy elkerüljük a marást. Viperákkal kapcsolatosan bővebb információkkal szolgál Krecsák László írása az Erdélyi Gyopár 2003/4 számából.