Neves vegyész-keramikusunk, Petrik Lajos - aki hivatása mellett lelkes turista és hegymászó, valamint amatőr fotográfus is volt - az utókor szerencséjére igen értékes túrabeszámolókat osztott meg többek között a Déli-Kárpátokban, így a Királykőben tett látogatásáról is.

Az izgalmakat sem nélkülöző túraleírás mellett Petrik cikkének több más érdekes momentuma is van; betekintést nyerünk például a korabeli Brassó társasági életébe, tanúi leszünk a híres erdélyi szász turistaegylet (S.K.V.) jeles helybeli képviselőivel való találkozásnak, továbbá a Kis-Királykő csúcsán elsőként felállított kereszt történetét is hiteles forrásból ismerhetjük meg...

...tovább a cikkhez

A Propasta

séta a hegység legnevezetesebb szorosában

Solymásy Ágost írása egy olyan korszakban kalauzolja olvasóit a „Propasta” néven ismert Zernyesti-szorosba, amikor még - szó szerint - csak „fillérekbe” került egy vonatjegy a Brassó-Zernyest vonalon (még az első osztályon is).

Manapság a hegység egyik legnépszerűbb látványossága akkoriban, a XIX. század végén még a brassói turisták előtt sem volt annyira ismeretes célpont, a szerző talán éppen ezért is kívánta felhívni rá a figyelmet ezzel a cikkel.

Részletes leírásában nem csak a szoroshoz és a szorosban vezető utat ismerteti; szót ejt az itt élő népekről és falvaikról, az épp akkortájt kibontakozó turista infrastruktúráról, továbbá a sziklákról nagy számban lecsüngő, de jobbára elérhetetlen, s épp ezért csillaghoz hasonlított havasi gyopárról, és ráadásul a cikk végén még egy elveszett vízesésre is fény derül...

...tovább a cikkhez

A jelenlegi Curmătura menedékház helyétől nem messze az erdő egy régi épület alapjának maradványait rejti. Ez az épület nem más, mint az Erdélyi Kárpát Egyesület Brassói osztálya által 1897-ben létesített Bethlen-menedékház, melyet Dr. Bokor János 1903-ban megjelent sorai mutatnak be.

Nagy szerencse az utókor számára, hogy ezen ismertető képmellékleteként Ürmösi Sándor korabeli festménye is megjelent az Erdély című lapban, a ház ugyanis még ugyanazon év telén tűzvész martaléka lett...

...tovább a cikkhez

1897. augusztus 22-e nagy nap volt az Erdélyi Kárpát Egyesület történetében. Ezen a napon avatták fel ugyanis a mindössze néhány évvel azelőtt megalakult turista egyesület egyik első menedékházát, méghozzá nem máshol, mint a Kis-Királykő csúcsa alatti Curmătura-tisztáson.

A megnyitó ünnepély résztvevői közül hárman úgy döntenek, hogy megtoldják a kiruccanást a Királykő főcsúcsára tett túrával, ahonnét majd a túlsó, sziklaszakadékos oldalon ereszkednek le. Az utat nem ismervén vezetőt fogadnak és ezzel kezdetét veszi a kalandos utazás, amely nem mindennapi élményekkel ajándékozza meg a bátor csapatot. Szerencsénkre egyikük „fénykép-masinát” is visz magával az útra, így képes beszámolót hagynak az utókorra.

...tovább a cikkhez

E több mint 120 éve publikált cikk szerzője nem aprózta el: leírásában felkalauzolja olvasóit a Nagy-Királykő legmagasabb ormára, valamint a Kis-Királykő csúcsára, de természetesen nem hiányozhat a túrákból a Zernyesti-szoros és a Hasadék-völgy meglátogatása sem. Sőt: betérünk egy olyan menedékházba, ami ma már nem is létezik... útközben pedig, ha jól odafigyelünk, megtudhatunk néhány részletet a Királykő első feljegyzett bejárásairól. Száz szónak is egy a vége: érdekes olvasmánynak nézünk elébe!

...tovább a cikkhez

Csatlakozzunk egy 120 évvel ezelőtti Királykő-túrához, mely a hegyvonulat már akkoriban is népszerű két sziklaszorosába kalauzol el bennünket! Társaságunk a Krepaturán, azaz a Királykő hasadékán át kapaszkodik fel a Kis-Királykőt és a Nagy-Királykőt elválasztó nyeregbe, hogy túloldalt a Zernyesti-szorosba ereszkedjen le. Útközben fényképfelvételek készülnek, és megtudhatunk egyet s mást a korabeli túrázás hangulatáról is.

...tovább a cikkhez