Legfrissebb fórumbejegyzések
Fel- és levezető utak
Általános információk
beszállás – kiszállás
A Királykő főgerincének elérése (vagy elhagyása) észak, nyugat és kelet felől (ill. felé) egyaránt lehetséges – mivel a gerinc bejárása nem egynapos túra, fontos ezen utakkal is tisztában lennünk. Az alábbiakban csak a jelzéssel ellátott turistautakat ismertetjük, többnyire lentről felfelé haladva.
| északi vég | nyugati oldal | keleti oldal |
Északi vég
A vonulat északi elvégződésénél nem kevesebb, mint négy jelzett turistaút vezet fel a Királykő gerincére Zernyest városából. Három út észak felől, meredek szakadékvölgyekben (Királykő hasadéka, Északi-szakadékvölgy, Északnyugati-szakadékvölgy), egy pedig a Kis-Királykőt délről megkerülve a Curmatură menedékház érintésével (ennek leírása külön található).
A Királykő hasadéka régóta ismert, télen is járható turistaútvonal. Megközelítéséhez Zernyestről kövessük a sárga sáv jelzést, mely jó darabig a Diana-menedékhez vezető, kék sávval jelzett úttal együtt kaptat fel a hegylábi földeken. Az erdőhatárt elérve egy táblával jelzett elágazást találunk, ahonnan jelzésünk felkanyarodik a Kis-Királykőt a Nagy-Királykőtől elválasztó Hasadék-völgybe. Idáig mintegy 1¼ órányi gyaloglás lesz a hátunk mögött.
A völgyben erőteljesebb emelkedő veszi kezdetét, mintegy 900 m után pedig megérkezünk a sziklafalak aljába. A továbbiakban ösvényünk meredeken kanyarog felfelé e hatalmas sziklák között. A kapaszkodás megerőltető, de bőven akad pihenőre okot adó látványosság. Útközben például elhaladunk a Hasadék egyik nevezetessége, a Tűtorony mellett, melynek falán több sziklamászó utat is nyitottak. A turistaút végül aztán megérkezik a Hasadék-nyeregbe (1660 m), s ezzel ki is érünk a Királykő főgerincére, a Kis- és Nagy-Királykőt összekötő hegyél második legalacsonyabb pontjára. Menetidőnk az elágazástól idáig kb. 1½ óra. A nyeregből három irányba folytathatjuk utunkat jelzett turistautakon: a kék pont a Kis-Királykőre, a piros pont a Nagy-Királykő gerincére vezet, a déli hegyoldalon pedig 15 perc alatt leereszkedhetünk a Curmătura menedékházhoz.
A Királykő északi részének második turistaútja az Északi-, vagy más néven Határ-szakadékvölgyön vezet fel a Nagy-Királykő északi gerincére, egész pontosan a Királykő tornyára. Megközelítéséhez Zernyestről kövessük a Diana-menedékhez vezető kék sáv jelzést, melyet a Királykő hasadékáig elkísér annak sárga sáv jelzése. Ennél az elágazásnál haladjunk tovább a kéken. Mintegy tíz perc múlva újabb feltérőhöz érünk: innen indul az Északi-szakadékvölgy kék kereszt jelzése. A várostól a leágazásig kb. 1½ óra szükségeltetik.
A völgyben felfelé egy rövid erdei szakasz következik, majd rövidesen megérkezünk a szakadékvölgy sziklafalainak tövébe. A folytatásban meredek, sziklás terepen kapaszkodik tovább a jelzett ösvény. Jobboldalt egy barlangnyílásra lehetünk figyelmesek (~1150 m), majd egy sziklalépcsőn felmászva nyíltabb, de kőtörmelékes részre jutunk. Balról újabb sziklafal magasodik fölénk, ennek tövében visz az út tovább, felfelé a kőgörgeteg borította lejtőn. E falat magunk mögött (alatt) hagyva a völgy kétfelé ágazik (1800 m), jelzésünk a bal oldali ágon halad tovább. A gerincig hátralévő részt szép alpesi növényzet és a Barcasági-medencére, valamint a Persányi-hegységre nyíló pompás kilátás színesíti. A völgy aljától számítva mintegy 2-2½ óra elteltével elérjük a Nagy-Királykő északi gerincét, kb. 70 méterre a Királykő tornya alatt. Jobbra ez, és a gerinc folytatása vár ránk, balra pedig a Hasadék-nyeregbe ereszkedhetünk le (s onnan tovább a Curmătura menedékházhoz, vagy a Kis-Királykőre).
Az Északnyugati-, vagy régi nevén Létrás-szakadékvölgy (Leiterschlucht) megközelítése Zernyest felől az északi oldal másik két szakadékvölgyéhez hasonlóan a Diana-menedékhez vezető kék sáv jelzésen történik. Elhagyva a Királykő hasadékába, majd az Északi-szakadékvölgybe vezető letérőket, ösvényünk erdőfoltokkal tarkított hegyi réten keresztül halad tovább, keresztezve néhány kisebb völgyet, mígnem egy forráshoz ér. Innen jelzetlen ösvény ágazik le jobbra a Remete-hegyi-barlanghoz, a mi utunk azonban balra kezd emelkedni, a Remete-hegyi-nyeregbe, ahol nekifordul a hegynek. Erdőbe érünk, majd mintegy 450 m után, kb. 2 órával indulásunkat követően megérkezünk az Északnyugati-szakadékvölgybe feltérő piros kereszt jelzés elágazáshoz.
A völgyben felfelé egy rövid ideig még erdőben haladunk, majd elérjük a sziklafalak alját. Mindjárt az elején egy 4-5 m magas sziklalépcső állja utunkat. Régen itt egy falétra segítette a túrázók dolgát (innen ered a korábbi név), most enélkül kell boldogulnunk. Magas sziklafalak által közrefogva, a völgy alján kapaszkodunk tovább. Egy idő után a völgy kiszélesedik, a dús növényzetet pedig kőgörgeteg váltja fel a talpunk alatt. Az út meredeken folytatódik a Sziklavár (Cetatea Şindileriei) felé, mely megannyi sziklatornyával lenyűgöző látványt nyújt. A völgy itt kettéágazik, jelzésünk a bal oldali ágat követi. Mintegy 50 m után újabb elágazáshoz érünk, ahol ismét a bal oldali völgyben folytatjuk, mígnem kiérünk egy hegyélre. Ettől a gerinctől jobbra tartva kikerülünk egy sziklatornyot, majd egy ormot elérve beereszkedünk a jobb oldali, törpefenyővel benőtt völgyecskébe, s azon kaptatunk tovább. A vályúból ismét egy gerincre érkezünk ki, melyen fokozott figyelemmel haladva végül feljutunk a Királykő tornyára (1923 m), ezzel mintegy 3 órányi kemény mászás után elérve a Nagy-Királykő északi gerincét. Jobbra a Hegyes-csúcs felé folytathatjuk a gerincen, balra pedig leereszkedhetünk a Hasadék-nyeregbe (s onnan tovább a Curmătura menedékházhoz, vagy a Kis-Királykőre).
| északi oldal | nyugati oldal | keleti oldal |
Nyugati oldal
A Nagy-Királykő meredek nyugati falát barázdáló számos kisebb-nagyobb szakadékvölgy túlnyomó része több-kevesebb sziklamászást igényel, de akad köztük néhány könnyebben járható (vagy azzá tett), jelzéssel ellátott turistaút is: az északnyugati részen a Zergék párkánya és a Pap-szakadék, középtájt pedig Deubel útja. A fal déli traktusa alatt van még egy további turistaút is, mely a Királykő válla és a Hátsó-nyereg között teremt könnyen járható kapcsolatot.
A Zergék párkánya a Királykő egyik fontos átjárója, a Diana-menedék és a Forrás-völgyi-nyereg között teremt turisták számára is járható kapcsolatot, így egyben része a Plaiul Foii és Curmătura menedékházak közötti legrövidebb útnak is. A Diana-menedék megközelítése kétfelől is kézenfekvő. Zernyestről a kék sáv turistajelzést kell követnünk végig az északi oldalon, majd az Északnyugati-szakadékvölgy feltérője után még 400 méternyi emelkedés vár ránk az erdőben, míg ki nem érünk a menedéknek otthont adó tisztásra (összes menetidő: 3 óra). A Plaiul Foii menedékház felől pedig a Medvék-völgyén felvezető sárga háromszög jelzés visz a menedékhez (2½-3 óra).
A menedéktől a kék sáv jelzést követjük felfelé. Elhaladunk az impozáns Diana-sziklatornyok alatt (melyek falain számos sziklamászó utat nyitottak), majd továbbhaladunk a Pap-völgyi-orom északi oldalában futó sziklapárkányon, ahonnan egyre nagyobb betekintést nyerünk a bal oldalt alattunk kitárulkozó Forrás-szakadékvölgybe. A túloldalon megcsodálhatjuk a méltán híres, repedések által barázdált Nagy-Orgona-falat és társait, miközben meredeken emelkedünk (figyeljünk oda lépteinkre a sziklatörmelékes helyeken). Idővel megérkezünk a Zerge-forráshoz, a hegység legmagasabban lévő (1880 m) víznyerőhelyéhez – ez egy kőfülke, mely a sziklafalakról lecsöpögő vizet gyűjti össze. Innen már csak 20 percnyi kapaszkodás van hátra – a Forrás-szakadékvölgy legyezőszerűen szétterülő felső amfiteátrumát törpefenyvessel benőtt részen szeljük át – míg végül megérkezünk a Forrás-völgyi-nyeregbe (1950 m), a Nagy-Királykő északi gerincére. Menetidő a menedéktől idáig: mintegy 1½-2 óra. A nyeregből északra és délre is folytathatjuk a gerincen (a Királykő tornya, illetve a Hegyes-csúcs felé – mindkettő 1-1 órányi járásra), vagy a keleti oldalon elhagyhatjuk a gerincet a kék sáv jelzést követve a Curmătura menedékház felé.
A Pap-völgyi-orom déli oldalának szakadékvölgyében felvezető turistaút megközelítése a Zergék párkányánál leírtak szerint történik. A Diana-menedéktől kövessük a kék háromszög jelzést, mely eleinte erdőben vezet, majd kiérünk a Pap-völgyi-orom alsó részének sziklatornyaihoz. Sorra elhagyjuk a Kis-Diana, Sárga-Diana és Nagy-Diana névre keresztelt sziklatornyokat (melyek falain jónéhány sziklamászó út található), de továbbra is a fal aljában emelkedik meredek ösvényünk. Egy nehezebb szakaszon (Pap-völgyi-orom válla) acélsodronyok segítik az átjutást. További kapaszkodással érkezünk meg a Pap-szakadék Őrszeméhez (magányos sziklatorony jobbkéz felől). Ezen a ponton a völgy kettéágazik, mi pedig egy balra eső keskeny vályúban folytatjuk megerőltető utunkat a Pap-völgyi-orom gerincéig. Itt akár szusszanhatunk is egyet, szemügyre véve a hegyél túlsó (északi) oldalában elterülő Forrás-szakadékvölgyet és az azt övező roppant sziklafalakat. A Forrás-nyeregből akár le is ereszkedhetünk az alattunk lévő Zerge-forráshoz (lásd: Zergék párkánya), a jelzett ösvény azonban a törpefenyővel benőtt orom gerincén kanyarog tovább felfelé a Pap-völgyi-csúcsra (1970 m). Ezzel kb. 1½-2 órányi mászást követően meg is érkezünk a Nagy-Királykő északi gerincére. Innen észak felé a Forrás-völgyi-nyereg kb. 10 percre, délre a Hegyes-csúcs pedig kb. 1 órányira van a gerincen.
A Királykő legrégebbi jelzett turistaútja Friedrich Deubel nevéhez fűződik. A nehéz – több helyen láncokkal és sodronyokkal biztosított –, de egyben vadregényes út legkönnyebben a Plaiul Foii menedékház felől érhető el. Innen a piros sáv jelzést követve eleinte erdei utakon haladunk, majd többszöri elágazást követően a Spirla-völgyön vezető gyalogösvényen kapaszkodunk tovább. A völgy felső szakaszán elérjük a Spirla-forrást, a térség legmagasabban található víznyerőhelyét (ne felejtsük el feltölteni ivóvízkészleteinket az út hátralévő részére). Innen rövid, de meredek kaptató vezet fel a jobb oldali hegyélen lévő Spirla-menedékhez, ahová az indulástól számított 1½-2 óra után érkezünk meg. Nehezen hihető, de nemsokára az előttünk tornyosuló roppant sziklafalon fogunk felfelé mászni.
A menedéktől kövessük tovább a jelzést az erdőben. Kis idő múltán az ösvény kettéágazik: jobbra a Királykő válla felé mehetnénk tovább, de nekünk most a bal oldali ágat kell követni. Hamarosan kiérünk az erdőből, és a sziklafal aljában felgyűlt kőtörmeléken kapaszkodunk tovább. Feljebb látványos sziklaív-sorozatot találunk, ezek a Deubel-üregek (La Zaplaz). Innentől következik az út izgalmasabb része. Az ívektől balra egy keskeny sziklavályún kell feltornászni magunkat, majd egy láncokkal biztosított kürtőn folytatódnak a megpróbáltatások. A falon felfelé haladva ki-ki a maga tériszonyától függően élvezheti a falról adódó pazar kilátást és a mászás élményét, vagy borzonghat az alatta tátongó mélységtől... Akárhogy is legyen, másszunk körültekintően, s figyeljünk a laza kődarabokra! Utunk kb. 1880 m magasan keresztezi a Középöv jelzés nélküli sziklapárkányát, majd még egy utolsó nehezebb sziklamélyedést követően kiérkezünk a Nagy-Királykő déli gerincének fontos csomópontjába, a Grind-nyeregbe (2150 m). Menetidőnk a menedékkunyhótól idáig: 3 óra. A nyeregből északra fordulva a gerincen 15 perc alatt a Pásztor-csúcson lehetünk, ellenkező irányban pedig a déli gerincen folytathatjuk utunkat a Hátsó-nyereg felé.
A Királykő vállának megközelítése a Spirla-menedék feletti elágazásig megegyezik a Deubel-útnál leírtakkal. Az elágazásnál jobbra követve a jelzést egy darabig erdőben, majd a nyugati fal aljában emelkedünk törmeléklejtőket keresztezve, míg a menedéktől számított kb. 1 óra múlva megérkezünk a Kis-Tamás-csúcs és a Királykő válla közti Kis-Tamás-nyeregbe. Alternatív megközelítési lehetőség a Plaiul Foii menedékház felől a Foii-nyeregbe vezető kék háromszög, majd a Tamás-hegyélen vezető piros sáv (avagy tovább a kék háromszögön, mely kis kitérővel, de kevesebb hullámzással végül szintén a Kis-Tamás-nyeregbe lyukad ki). A teljes menetidő mindhárom esetben 2½-3 óra.
A Királykő vállától a nyugati fal aljában haladunk dél felé. Egymást követő törmeléklejtőket átszelve jutunk el a Lándzsa-szirthez, a nyugati fal déli traktusának egyik meghatározó sziklatornyához. Ezt megkerülve nemsokára a Nagy-Kőfolyáshoz érünk. Felettünk a Nagy-Kőfolyás sziklafalának karéja magasodik, jobbján a jellegzetes színéről elnevezett Vörös-orommal. Ennek falában található a nevezetes Ördögmalom, ahonnét a szikla aprózódása révén a törmelékejtő folyamatos utánpótlást kap. Elhagyva a nagyszerű „kőgyárat”, egy sziklakiugrás után a Hideg-szirt sziklafala alatt folytatjuk utunkat. Innen előbb a kék kereszt, majd a sárga kereszt jelzésű turistautak ágaznak le jobbra a Királykői szegfű menedékház irányába, mi azonban tovább kaptatunk felfelé a sziklafal aljában. Kis idő múlva balkéz felől újabb két nevezetesség vonja magára a figyelmet: a Stanciu-barlang és a Stanciu-sziklatornác (utóbbihoz érdemes egy kitérőt tenni, a sziklaív alól festői kilátás nyílik a Dâmboviţa völgyére és a túloldalt magasodó Jézer-hegységre). A továbbiakban erdős, törpefenyves és kőtörmelékes terep váltogatja egymást (útközben újabb, piros kereszt jelzéssel ellátott ösvény tér le a völgybe) egészen a Prepeleag-sziklalépcsőig. Innen felkanyarodunk a déli gerinc felé, melyet a Hátsó-csúcs (1951 m) alatt érünk el, majd – immár a gerincen haladva – rövid ereszkedést követően megérkezünk a Hátsó-nyeregbe (1889 m), az itt található menedékkunyhóhoz. Menetidő a Királykő vállától: 3 óra.
| északi oldal | nyugati oldal | keleti oldal |
Keleti oldal
A Nagy-Királykő keleti oldala ugyan szelídebb a nyugatinál, azonban itt se számítsunk könnyed sétára. A gerincet a hegy lábával ezen az oldalon is négy jelzett turistaút köti össze, melyből kettő a Curmatură menedékház és az északi gerinc között (Forrás-völgyi-nyereg és Hegyes-csúcs), egy a Vladuska-nyerget köti össze a Pásztor-csúccsal a Grind-réten keresztül, egy pedig a déli gerinc végében teremt kapcsolatot a Hátsó-tisztás és a Hátsó-nyereg között.
A Curmatură menedékház tisztását nyugat felé két turistajelzés hagyja el. Mi az északnyugatra tartó kék sáv jelzést kövessük, mely rögtön meg is kezdi a gerincre való kapaszkodást. Eleinte ritkább, majd egyre sűrűbbé váló fenyvesben haladunk (figyeljünk oda, hogy ne tévesszük szem elől a jelzést). Kiérve az egyöntetű erdőből, nehezebb szakasz következik: ösvényünk kisebb-nagyobb sziklalépcsőket leküzdve emelkedik egyre magasabbra. Köves és erdős részek váltogatják egymást, miközben több kisebb völgyet keresztezünk. Az utolsó, hosszabb erdősáv után egy ilyen völgybe térünk fel. Az eleinte kőtörmelékes, majd füves kaptató végén a menedékháztól számított 2 óra elteltével megérkezünk a Forrás-völgyi-nyeregbe (1950 m). Innen folytathatjuk a Nagy-Királykő északi gerincén (északra a Királykő tornya, délre a Hegyes-csúcs 1-1 órányi járásra van), vagy a nyugati oldalon a Zergék párkányán leereszkedve elhagyhatjuk a gerincet a Diana menedék felé, továbbra is a kék sáv jelzést követve (ezen az úton negyedórányi ereszkedéssel elérhető a Zerge-forrás, a hegység legmagasabban lévő víznyerőhelye).
Bár az alábbi leírás lefelé haladva írja le az utat, az természetesen felfelé is járható. A Hegyes-csúcsi Lehmann-menedékhely alatt 30 méternyire található információs tábláktól indulunk. A Curmatură menedékház irányába tartó kék háromszög jelzést követve enyhén ereszkedő csapáson megyünk keleti irányba egy füves-sziklás hegyláb déli oldalán, amelyen hamarosan átkelve, egy meredek letörés fölött találjuk magukat. A sziklasávon (kb. 40 m) óvatosan lemászva, elszórt törpefenyők közt folytatjuk utunkat, egy széles, kőtörmelékkel beszórt vályú jobb oldalán. A tájékozódást fémoszlopokra festett jelzések segítik.
Félórányi haladás után a vályú baloldalt összeszűkül, a turistaút éles baloldali kanyarral befordul a vályúba, amely sziklás folyosóvá szűkül; a lejtőszög nagyon meredekké válik. A haladást segítendő, itt is találunk drótköteleket. Ezt elhagyva egy széles, kőtörmelékkel gazdagon megrakott völgyben haladunk lefele (kényelmetlen és csúszós kőgörgeteg), majd ennek végén elfordulva balra magunk mögött hagyjuk az eddigi sziklás-törpefenyős jellegű magashegyi/szubalpesi terepet, és kezdetben egy tisztáson átvágva (jól követhető gyalogút), majd fenyőerdőben, enyhébb lejtésű terepen folytatjuk utunkat. Keresztezünk pár völgyet, az utolsóban a jelzést követve újra kényelmetlen kőgörgetegen kell haladnunk a turistaút végső szakaszához, amely a Curmatură menedékházhoz vezető földútba torkollik. A fák közt elővillan a menedékház épülete, amit nem több mint 10 perc kényelmes séta után elérünk. Szükséges idő a Hegyes-csúcstól a menedékházig: 1½-2 óra (felfelé számítsunk rá még kb. fél órát).
Az utat ugyan fentről lefelé haladva írjuk le, persze fordítva is járható. Kicsivel a Pásztor-csúcs alatt egy irányítóoszlop mutatja a letérőt a Grind-réti menedék felé. Nemsokára megpillantjuk a Kárpátok fő vízválasztóján vezető turistaút sziklákra festett piros sáv jelzését is. Egy darabig sziklatörmeléken ereszkedünk óvatosan, a Pásztor-csúcsról lenyúló sziklák tövében. Ezt a szakaszt hátrahagyva jelzőoszlopok kalauzolnak tovább a füves hegyoldalon lefelé. Elhaladunk a lavina által elsodort régi menedékház helye mellett, majd a meredek lejtőn kanyargó ösvényen leereszkedünk a Grind-réti menedék platójára. Kis idő múlva már erdőben folytatjuk az ereszkedést, mígnem egy elágazáshoz érünk. Jobbra (dél felé) a közeli Grind-rét irányába térhetünk le a kék sáv jelzésen, balra (északra) pedig hamarosan a Vladuska-nyeregbe jutunk, továbbra is a piros sávot követve. A nyereg előtt 300 méterrel található a Vladuska-forrás (ne feledjük, hogy ha felfelé járjuk be az utat, itt tölthetjük fel utoljára a vízkészleteinket). Menetidő a Pásztor-csúcstól a Vladuska-nyeregig: 2-2½ óra (ellenkező irányban számítsunk rá még kb. fél órát). A nyeregből több irányba is folytathatjuk utunkat, a közeli falvak mellett például a Curmatură menedékház felé.
Ez a déli gerincre vezető útvonal a Hátsó-tisztáson áthaladó kék sáv jelzésű útból ágazik ki, mely a Brusturet-menedékházat (illetve Dâmbovicioara falut) köti össze a Vladuska-nyereggel. A feltérőre irányító oszlop hívja fel figyelmünket a régi hátsó-tisztási esztenánál (dél felől kb. 1-1½ órányi járásra a menedékháztól, északról szintén 1-1½ órára a Vladuska-nyeregtől, mintegy 200 méterre a Lespezi erdészháztól). A kék háromszög és piros pont jelzéseket követve eleinte erdőben haladunk. Egy kisebb völgy keresztezését követően kiérünk a Hátsó-tisztás felső részére, majd ismét erdőben folytatjuk, most már észrevehetően felfelé kapaszkodva. Az erdőből végleg kiérve a program nem változik, csak a díszlet: immáron a hegyoldal füves lejtőjén mászunk felfelé. A póznák által mutatott útirány egy idő után északnyugatiról nyugatira vált, innentől félig-meddig harántozva emelkedünk tovább. Egy markánsabb völgy keresztezését követően nem sokkal elérjük a törpefenyves határát. A Hátsó-nyeregig (1889 m) már csak néhány méter van hátra, az elágazástól számított kb. 2 óra elteltével meg is érkezünk. A nyeregből elindulhatunk a déli gerincen a Pásztor-csúcs felé, vagy leereszkedhetünk a nyugati oldal sziklavilágának tövében vezető turistaúton a Királykő válla felé.
